Trópusi Pieninek (2022. május 8.)

A 14 fok ellenére a páratartalom közel volt a 100%-hoz, ez nemigazán segítette a dolgomat. A táj viszont mindenért kárpótolt 😊 Futókirándulásom Vöröskolostorból indult ahol kezdésként ha kívülről is, de meglestem az évszázados falakat. Ezután belevetettem magam Dunajec áttörésbe, a több száz méteres sziklafalakat csodálva gyors tempóval elértem az impozáns (és kő drága) Pieninek menedékházat.

Párában úszó Dunajec-áttörés

Innentől kezdődött a "buli". Letérve a bicikliútról rögtön combos emelkedővel mutatkozott be a hegység. Míg elértem a lengyel határt a párának köszönhetően majd kiköptem a tüdőm 😀

felhőkbe vesző Három Korona

Sebaj, innentől biztos könnyebb lesz (narrátor: de nem lett 🤦‍♂️). Az eddigieknél is meredekebbé vált az út, sokszor négykézláb közlekedtem a csúszós saras mészkövön. 2-3 ilyen kaptató után a terep engedett szorításából. A táj is kinyilt, balra Galícia (Lengyelország), jobbra Szepes (Felvidék-Szlovákia).

elérve a főgerincet

A gerincen meglepődve tapasztaltam az élénk turista forgalmat. Egymás után találkoztam főként lengyel túrázóval. A kék ösvény hol durvábban, hol lazábban hullámzott a barátságos tájon.

két világ határán: jobbra Szepesség, balra Galícia

Sajnos a felhők miatt Őfelsége a hósipkás Magas-Tátra nem mutatkozott 😥 majd 19 kilométernél elértem a hegység legmagasabb hegyét a Wysoka csúcsot, így újabb hegység legmagasabb csúcsát sikerült meghódítani (23/117 hegység ✅).

fent a főcsúcson a Wysokán

kissé csapzodtan a párának köszönhetően 😅

Leereszkedve a húzósabb meredélyeken igazi élményfutás következett 10 kilométeren át. Ezt csak az egyik mezőn legelő juhnyáj illetve azok állandó "tartozékai" a marcona kuvaszok törték meg (nagyon kinézett az egyik 🤷‍♂️).

gerincen legelésző birkanyáj

Elhagyva a határzónát folytatva a kék jelzést a tegnapi esőzés miatt korcsolyapálya fogadott 😅 kész csoda, hogy a sokszor kontroll nélküli csúszást megúsztam esés nélkül. Visszaérve a folyóhoz egy gorál tutajos átvitt a folyón (szuper élmény volt egyedül utazni vele, jachtra nem telik, de az élményt nem cserélném el semmiért).

újra elérve a Dunajecet

privát jacht akarom mondani csónakom

Kissé lemerevedtek az izmaim így a folyó túloldalán a Sokolica szerpentinje valódi sokként ért, könnyed 300 méter szint vagy 1,5 kili alatt.

Sokolica szerpentinje

Kifizetve a nemzeti park belépőt azonban hihetetlen szép látvány fogadott. A híres csenevész fenyővel szinte az egész áttörés látszódott 😍

mesés látvány fogadott a Sokolicán

a híres csenevész fenyő, a turisták kedvenc fotótémája

Visszacsúszkálva a kékhez viszont nem várt meglepetést kaptam, az ösvény hihetetlen sziklássá vált, valamint elkezdett fájni a hasam.. 😕 Pompás alig 10 kili, valahogy kibírom. A szikla azonban nem engedett komolyabb tempót, valamint a gerinc is hihetetlen mód hullámzott. Így elhatároztam, hogy a nemzeti park jelképének számító Három Koronát inkább kihagyom. Elérve egy kavicsos dózerutat természetesen ez is emelkedni kezdett.. 😅 A nyerget elérve végre jöhetett a jól megérdemelt "lejtőke", persze ez is meredek, sáros, szerpentines volt, mi más 😀 2 kili után végre engedett az ösvény és elértem egy falut ahol élénk forgalom volt, nagy nehezen megtaláltam a túlpartra vezető hidat, onnan már csak pár száz méterre volt a busz 😊

visszanézve a Három Koronára

Jó fáradtan de sikerült teljesíteni ezt a futást is 6 óra alatt. A végeredmény 37,8 km, 1724 méter szinttel, bruttó 6:04 perc, nettó 5 óra. A többiekre várva gyorsan elpusztítottam egy jó adag fokhagymás levest, aztán jöhetett a jutalomfalat (a sör 😂). Minden korosztálynak ajánlott edzettségünknek megfelelően!